Ma reggel felkaptam a fiamat, Asher Shimon Cohent, és közöltem vele: “Ideje rendet rakni a szobádban!” A fiam nem vette ezt teljesen komolyan, hanem csak annyit mondott hogy “eee”.
Maya és én így nekiládtunk a rendrakásnak, és megállapítottam, hogy a 11 napos fiamnak több ruhája van mint az anyjának és nekem összesen. Játékból is többje van, mint egy ukrán árvaháznak, pedig nem is játszik (még) velük. Közben a fiam a szőnyeg közepén szórakoztatja magát. Mintha még a kezét is felfedezte volna, de persze ez csak véletlen és átmeneti állapot volt. Viszont hallgatózni szeret, ha épp az anyja is és én is csöndben vagyunk, ránkszól, hogy tessék beszélgetni!










